Keressünk egy a szájánál 7-8 cm átmérőjű üvegpoharat a szaggatáshoz. Szükségünk lesz sütőpapírra is.

Nagyobb edényben keverjük össze a lisztet és a sót, majd gyúrjuk össze a szobahőmérsékletű margarinnal, végül adjuk hozzá a tejfölt és a citromhéjat. Addig "masszírozzuk", amíg fényes, puha cipó nem kerekedik a tésztából. Ne ragadjon. Hűtőbe téve, letakarva pihentessük néhány órát, vagy akár egy éjszakát. (Addig elkészíthetjük a tölteléket.)
A pihentetett cipót elfelezzük, gyúródeszkán külön-külön vékonyra nyújtjuk, és üvegpohárral vagy óriás pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. (Lehet négyzetes formát is vágni, kinek mi a szimpatikus.) A tésztákat megtöltjük (nem túl bőven), félbe hajtjuk, az illesztéseket és a kiflik két végét összenyomkodjuk, dundira igazítjuk, és sütőpapírral bélelt gáztepsibe rakjuk. Előmelegített sütőben, felső rácson, 180-190 fokon kb. negyed óráig sütjük, amíg a talpuk tejeskávé színűre nem vált. Vigyázzunk, könnyen megég!
A kisült kifliket még melegen vaníliás porcukorba forgatjuk (25 dkg porcukorban elkeverünk 2-3 csomag vaníliás cukrot), majd ha kihűltek, ismét megforgatjuk benne.
A kimaradt kifliket ugyanígy sütjük és forgatjuk.

Kb. 30 darab sütemény.

Zárt dobozban.

Tölteléknek minden olyan hozzávaló alkalmas, ami nem folyós: sűrű házi lekvár (leginkább szilva), főzött mák vagy dió (a klasszikus bejgli töltelék), kikevert gesztenyemassza, esetleg túró. Én rendszerint mákkal és lekvárral töltöm.