A palacsintasütőt előmelegítjük. Egy kisebb tálkába öntünk kevéske olajat.
A lisztet egy tálba szitáljuk, beleszórjuk a sütőport, a sót, a cukrot és jól elkeverjük.
A liszt közepébe egy mélyedést készítünk, amibe ütjük a tojást. Elkezdjük kavargatni úgy, hogy közben apránként egyre több lisztet keverünk hozzá.
Majd fokozatosan adagoljuk a tejet.
Sűrű, csomómentes masszává keverjük.
A sütőt egy szilikon ecsettel kikenjük olajjal (ezt minden palacsinta előtt érdemes megtenni) és egy egész kis merőkanál masszát a serpenyő közepébe csorgatunk. Az magától szépen elterül.
Ha apró buborékok jelennek meg, akkor pár másodperc után (így biztosan nem marad nyers a közepe) már meg is fordíthatjuk és a másik oldalát is világosra sütjük.

Ebből a palacsintából 9 db tenyérnyi darab lett, ami nem mondható soknak, de két kis étvágyú gyerkőcnek pont elegendő uzsonnára vagy épp ebéd utáni desszertként.

Légmentesen elzárva sokáig puha marad.

Melegen, lekvárral, mogyorókrémmel, esetleg pudinggal vagy mézzel kínáljuk.
A recept Rachel Allen: A család kedvencei című könyvéből származik.