Gesztenyét a sütibe!

A gesztenye gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban

A gesztenye a bükkfafélék családjának nemzetségébe tartozik, tizenkét faját ismerjük. A vadgesztenye néven ismert faj nincs közeli rokonságban a szelídgesztenyével. A gesztenye feltételezett őse a kréta földtörténeti korban élt Dryophyllum.

A latin castanea a görög kasztanon szóból ered; a gesztenyét már Theophrasztosz, görög filozófus-természettudós, is ezen a néven említette az i. e. 4. században. A ’kasztanon” szót általában a thesszáliai Kasztanaia (Kasztana, Kasztánea) város nevéből származtatják. De más elgondolások alapján az elterjedt elnevezés alapja örmény eredetű.

A ’gesztenye’ szavunk nagy valószínűséggel szláv közvetítéssel kerülhetett nyelvünkbe. Ugyanakkor meglepően hasonlít rá a török k’estane, és még inkább pedig a négyszáz éves török uralom alatt fejlődött albán kešteńe, illetve gešteńe szavakra is.

A gesztenye E-vitaminban kiemelten gazdag, de találhatunk benne még jócskán B1-, B2-, valamint B6- vitamint is, sőt, talán meglepő, de C-vitamin is akad jócskán ebben a különleges ízű, őszi kedvencben.

Beltartalmi értékeinek méltatása nem érhet véget, hiszen nátriumot, káliumot, kalciumot és foszfort is számottevő mennyiségben találhatunk benne.

Süteményekhez is kiváló alapanyag

A gesztenye fogyasztása az emésztésünkre is jó hatással lehet, hiszen élelmi rost tartalma a legtöbb gyümölcsnél jóval magasabb. Az élelmi rostok igazán fontosak a szervezet helyes működése szempontjából, hiszen hozzájárulnak az emésztés javításához, csökkentik az étvágyat.

Tárolásáról érdemes tudni, hogy frissen csak rövid ideig őrzi meg állagát, de ha néhány napra vízbe merítjük, akkor fermentálódik. Ebben a formájában több hónapig is eltartható, de azután már csak püré készítéshez használható.

Miután lisztje gluténmentes, ezért akkor is bátran kísérletezhetünk vele sütésnél, ha ételallergiás is akad a családban. Creme Vega-val és mandulatejjel pedig laktózmentes desszertet is készíthetünk belőle.