Hull a szilva!

Készülhet belőle finom lekvár, de a sütikből sem érdemes kihagynunk.

Ahogy haladunk előre a nyári hónapokban, az augusztus nagy, szezonális kedvencei között egészen biztos előkelő helyen szerepel ez a különleges ízű, csodás gyümölcs, mely július végén tűnik fel a piacokon és egészen szeptemberig élvezhetjük.

A szilva hazánkban az alma után a második legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcsfaj. Az elnevezése szláv eredetű, a környező országokban slivka, švestka, szliva vagy šljiva hull a fáról. 

Azokat a szilvafajtákat, amiket ma ismerünk, a kökény és a cseresznyeszilva keresztezéséből nemesítették.

A szilvát már a fáraók is szerethették, mi más magyarázhatná azt a tényt, hogy már az egyiptomi fáraók sírjaiban is találtak aszalt szilva maradványokat.

Kis-Ázsiából és a Kaukázus környékéről a római légiók hozták Európába a szilvát. Már ebben az időben is 12-nél is több szilvafajtát ismertek, ám igazán népszerűvé a középkorban vált ez a zamatos gyümölcs.

Mindenképpen szót kell ejtenünk az egyik legfurcsább nevű fajtáról, a “nemtudom” szilváról. 

Ez az apró szemű szilvafajta elsősorban a Felső-Tisza vidékén, a beregi és szatmári síkságon, a Tisza, a Szamos és a Túr árterületein meghúzódó ősi vegyes gyümölcsösökben terem és roppant közkedvelt. 

Népszerűségének egyik oka kétségtelenül az, hogy nem igényel túl sok törődést, igénytelen növény. 

Szeptember elején érik, apró szemű, gömbölyű alakú, hamvas, nem magvaváló. A nemtudom szilvát 2012-ben ismerte el külön fajtaként a Fajtaminősítő Bizottság.

A neve a legenda szerint onnan ered, hogy egyszer egy idegen Penyigén járva megkérdezte, milyen fajta az a szilva, ami szinte minden kertben megtalálható és ilyen bőségesen terem.  A nemtudom szilva legendája szerint így lett a penyigei szilva másik neve “nemtudom” szilva.

A szilvát mindenképpen érdemes augusztus-szeptemberben felvennünk a menünkbe, hiszen rengeteg finomság készülhet belőle és itthon is nagyon sok, izgalmas ízű fajta elérhető.