Így készül a tökéletes élesztős tészta
Élesztős tésztát készíteni nem ördöngösség. Persze kell hozzá némi gyakorlat, de az alábbi egyszerű trükkökkel mindenkinek sikerülni fog. Csak egy jó adag odafigyelésre, no meg élesztőre lesz szükségünk.
Szárított vagy friss élesztő?
Mindegy, hogy szárított vagy friss élesztőt használunk, a tészta elkészítéséhez mindkét fajta egyaránt alkalmas. Ha hirtelen kedvünk támadna otthon fonott kalácsot sütni, ám csak szárított élesztőt találunk a kamrában, akkor sem kell aggódnunk, mert a tészta épp olyan jól fog sikerülni, mint a hűtőpultból vásárolt friss élesztővel. Csak a csomagoláson található elkészítési útmutatót kell pontosan követni. Egyébiránt a kenyérsütésnél elengedhetetlen előtészta – a legtöbb esetben – az élesztős tésztáknál nem feltétlenül szükséges. Ha van kedvünk és időnk, persze készíthetünk előtésztát, a sütemény így táplálóbb lesz, tovább eláll, illetve hosszabb ideig friss marad.
A kitartás megtérül!
Ha az élesztős tésztát emberi tulajdonságokkal ruháznánk fel, és egy szóval szeretnénk jellemezni, azt mondanánk: érzékeny. Figyelemre van szüksége, szereti a törődést. De megéri! Egy extra kör a dagasztókarral, vagy egy pár perccel hosszabb „masszázs” a kezünkkel – ezeket mind köszönettel fogja fogadni a tésztánk. Minél több törődést kap, annál szebben fog megkelni. Erről az élesztőben található élesztőgombák gondoskodnak, amelyek tulajdonképpen „megeszik” a liszt keményítőjében található cukrot, majd többek között alkoholt, aromákat és szén-dioxidot állítanak elő belőle. A tészta megkel, térfogata megnő, ez pedig a sült tészta egyenletes, levegős, légies állagáért felel. De vigyázat: a tészta túl is tud kelni.
Fontos a megfelelő időpont
Amikor a tészta kel, buborékok képződnek benne. Ezek a buborékok azért maradnak a tésztában, mert a keményítő egy része az élesztőgombák hatására még nem alakult át cukorrá. Egyszer aztán elérjük azt a pontot, amikor a keményítő már nem tudja visszatartani a szén-dioxidot, és a tészta összeesik, azaz a buborékok kiszöknek. De ehhez persze sokáig kell keleszteni a tésztát. A legtöbb receptben két kelesztési időt adnak meg, először egy hosszabb, nagyjából 1 órásat, amikor a tészta a kétszeresére nő. Az olyan süteményeknél, ahol a megkelt tésztával még dolgoznunk kell (pl. fonott kalács), ott a sütést megelőzően még egy rövidebb, pár perces kelesztési idővel is számolni kell.
A kelt tészta melegben érzi jól magát
A tésztát lehetőleg meleg helyen kelesszük, hiszen ott érzi magát a legjobban. Ne legyen túl meleg, legfeljebb 40 °C. Télen a legjobb valamilyen kisebb helyiségben keleszteni a fűtőtest mellett, vagy az ágyban, ágytakaró alatt. Ha ezt túl merésznek érezzük, a sütő is jó megoldás lehet. A mosogatóban szintén meg tud kelni. Töltsük fel langyos vízzel, majd a tésztát tállal együtt tegyük bele a vízbe.
Semmiképpen sem akar megnövekedni a tészta? Van megoldás!
Természetesen előfordulhat, hogy a tészta semmiképpen sem akar megkelni – mint mondtuk, érzékeny lélek. Elképzelhető, hogy nincs elég tápláléka. Egy csipet cukor cselekvésre bírhatja a tésztában az élesztőt, így növekedésnek indulhat. Az is gond lehet, ha túl hidegben kelesztjük, ilyenkor egyszerűen rakjuk melegebb helyre. Figyeljünk azonban arra is, hogy ne melegedjen fel túlságosan a tészta, ekkor sajnos menthetetlenné válik. Ha a tészta túl kemény, megpróbálhatunk némi nedvességet beledolgozni. Kövessük a régi mondást: jó munkához idő kell, akár vizet, akár tejet használunk, a langyos folyadékot lépésről lépésre, lassanként adagoljuk-gyúrjuk a tésztához.
Mi a helyzet a fagyasztással?
Itt már egészen eltérőek a vélemények. Mi nem ajánljuk, mert a tészta minőségének rovására megy. Fagyasztás hatására megnövekszik a tészta folyadéktartalma, azaz a felengedett tészta vizessé válhat, sőt néhány helyen fel is szakadhat. Ha mégis lefagyasztanánk, akkor azt abban a sütőformában tegyük, amelyben később majd sütjük a tésztát. A megformázott tésztát a formával együtt jól csomagoljuk be frissen tartó fóliába vagy fagyasztótasakba, gyorsan fagyasszuk le, így akár 6 hónapig is eláll. Amikor fel szeretnénk használni, vegyük ki a fagyasztóból, tegyük át a hűtőszekrénybe, és hagyjuk ott egy éjszaka alatt kiolvadni. Másnap a szokott módon, meleg helyen hagyjuk megkelni. Ezután a recept leírása szerint süssük készre.
Tradicionális receptek
Az élesztős sütemények és kenyerek gyakran kötődnek ünnepnapokhoz. A keresztény országokban például húsvétra többféle kalácsot sütnek, a sütéssel ér véget a böjti időszak. Amíg a kerek sütemény a Nap erejét, addig a fonott kalács az ember és Isten közötti kapcsolatot szimbolizálja. A tésztához rumba áztatott mazsolát vagy különböző olajos magvakat is szoktak gyúrni.
Élesztősű tészta: így készül
Elég az elméletből, jöjjön a gyakorlat! Következzen az egyszerű alaprecept az élesztős tésztához.
Kapcsolódó cikkek

Indítsd változatos zabkásákkal a reggeled!
Rengeteg érvet tudunk, hogy miért fogyassz reggelire zabkását. Változatos, tápláló, egészséges…és azt mondtuk már, hogy nagyon-nagyon finom?


Tavaszi piknik? Készülj villámgyors sütikkel!
A Dr. Oetker sütemény alapporokkal még akkor sem kell lemondanod a frissen sült süti élményéről, ha váratlan piknik-meghívást kapsz a barátoktól.


Mentes desszertcsodák pudingból
Glutén- vagy laktózérzékenységgel élsz? Netán vegán étrendet követsz? Kevesebb cukrot fogyasztanál? A pudingos desszertekről neked sem kell lemondanod!


Szereted a perecet?
Vásárok, állatkerti és vidámparki látogatások „ikonikus” sós sütije a perec. Ha szeretnéd, kimozdulnod sem kell érte, hiszen otthon is könnyedén megsütheted.


Készíts változatos édességeket pudinggal!
A puding igazán sokoldalú: desszertes tálkából elkanalazgatva is sokak kedvenc édessége, de süteményekbe is tehetjük: akár a tésztába vagy a töltelékbe.


Kelt tésztás sütemények a húsvéti asztalra
Húsvét kalács nélkül? Elképzelni sem tudjuk! Sőt más kelt tésztás, élesztővel, illetve kovásszal készült süteményeket is szívesen sütünk a locsolóknak, ugye?
