Így készül a tökéletes élesztős tészta
Élesztős tésztát készíteni nem ördöngösség. Persze kell hozzá némi gyakorlat, de az alábbi egyszerű trükkökkel mindenkinek sikerülni fog. Csak egy jó adag odafigyelésre, no meg élesztőre lesz szükségünk.
Szárított vagy friss élesztő?
Mindegy, hogy szárított vagy friss élesztőt használunk, a tészta elkészítéséhez mindkét fajta egyaránt alkalmas. Ha hirtelen kedvünk támadna otthon fonott kalácsot sütni, ám csak szárított élesztőt találunk a kamrában, akkor sem kell aggódnunk, mert a tészta épp olyan jól fog sikerülni, mint a hűtőpultból vásárolt friss élesztővel. Csak a csomagoláson található elkészítési útmutatót kell pontosan követni. Egyébiránt a kenyérsütésnél elengedhetetlen előtészta – a legtöbb esetben – az élesztős tésztáknál nem feltétlenül szükséges. Ha van kedvünk és időnk, persze készíthetünk előtésztát, a sütemény így táplálóbb lesz, tovább eláll, illetve hosszabb ideig friss marad.
A kitartás megtérül!
Ha az élesztős tésztát emberi tulajdonságokkal ruháznánk fel, és egy szóval szeretnénk jellemezni, azt mondanánk: érzékeny. Figyelemre van szüksége, szereti a törődést. De megéri! Egy extra kör a dagasztókarral, vagy egy pár perccel hosszabb „masszázs” a kezünkkel – ezeket mind köszönettel fogja fogadni a tésztánk. Minél több törődést kap, annál szebben fog megkelni. Erről az élesztőben található élesztőgombák gondoskodnak, amelyek tulajdonképpen „megeszik” a liszt keményítőjében található cukrot, majd többek között alkoholt, aromákat és szén-dioxidot állítanak elő belőle. A tészta megkel, térfogata megnő, ez pedig a sült tészta egyenletes, levegős, légies állagáért felel. De vigyázat: a tészta túl is tud kelni.
Fontos a megfelelő időpont
Amikor a tészta kel, buborékok képződnek benne. Ezek a buborékok azért maradnak a tésztában, mert a keményítő egy része az élesztőgombák hatására még nem alakult át cukorrá. Egyszer aztán elérjük azt a pontot, amikor a keményítő már nem tudja visszatartani a szén-dioxidot, és a tészta összeesik, azaz a buborékok kiszöknek. De ehhez persze sokáig kell keleszteni a tésztát. A legtöbb receptben két kelesztési időt adnak meg, először egy hosszabb, nagyjából 1 órásat, amikor a tészta a kétszeresére nő. Az olyan süteményeknél, ahol a megkelt tésztával még dolgoznunk kell (pl. fonott kalács), ott a sütést megelőzően még egy rövidebb, pár perces kelesztési idővel is számolni kell.
A kelt tészta melegben érzi jól magát
A tésztát lehetőleg meleg helyen kelesszük, hiszen ott érzi magát a legjobban. Ne legyen túl meleg, legfeljebb 40 °C. Télen a legjobb valamilyen kisebb helyiségben keleszteni a fűtőtest mellett, vagy az ágyban, ágytakaró alatt. Ha ezt túl merésznek érezzük, a sütő is jó megoldás lehet. A mosogatóban szintén meg tud kelni. Töltsük fel langyos vízzel, majd a tésztát tállal együtt tegyük bele a vízbe.
Semmiképpen sem akar megnövekedni a tészta? Van megoldás!
Természetesen előfordulhat, hogy a tészta semmiképpen sem akar megkelni – mint mondtuk, érzékeny lélek. Elképzelhető, hogy nincs elég tápláléka. Egy csipet cukor cselekvésre bírhatja a tésztában az élesztőt, így növekedésnek indulhat. Az is gond lehet, ha túl hidegben kelesztjük, ilyenkor egyszerűen rakjuk melegebb helyre. Figyeljünk azonban arra is, hogy ne melegedjen fel túlságosan a tészta, ekkor sajnos menthetetlenné válik. Ha a tészta túl kemény, megpróbálhatunk némi nedvességet beledolgozni. Kövessük a régi mondást: jó munkához idő kell, akár vizet, akár tejet használunk, a langyos folyadékot lépésről lépésre, lassanként adagoljuk-gyúrjuk a tésztához.
Mi a helyzet a fagyasztással?
Itt már egészen eltérőek a vélemények. Mi nem ajánljuk, mert a tészta minőségének rovására megy. Fagyasztás hatására megnövekszik a tészta folyadéktartalma, azaz a felengedett tészta vizessé válhat, sőt néhány helyen fel is szakadhat. Ha mégis lefagyasztanánk, akkor azt abban a sütőformában tegyük, amelyben később majd sütjük a tésztát. A megformázott tésztát a formával együtt jól csomagoljuk be frissen tartó fóliába vagy fagyasztótasakba, gyorsan fagyasszuk le, így akár 6 hónapig is eláll. Amikor fel szeretnénk használni, vegyük ki a fagyasztóból, tegyük át a hűtőszekrénybe, és hagyjuk ott egy éjszaka alatt kiolvadni. Másnap a szokott módon, meleg helyen hagyjuk megkelni. Ezután a recept leírása szerint süssük készre.
Tradicionális receptek
Az élesztős sütemények és kenyerek gyakran kötődnek ünnepnapokhoz. A keresztény országokban például húsvétra többféle kalácsot sütnek, a sütéssel ér véget a böjti időszak. Amíg a kerek sütemény a Nap erejét, addig a fonott kalács az ember és Isten közötti kapcsolatot szimbolizálja. A tésztához rumba áztatott mazsolát vagy különböző olajos magvakat is szoktak gyúrni.
Kapcsolódó cikkek

Babapiskóta, a gyerekkori kedvenc
Babapiskótát könnyedén készíthetünk házilag, a roppanós sütit pedig nemcsak önmagában majszolhatjuk el, hanem számos süteményhez, desszerthez is felhasználhatjuk.


Gyors sütemények rohanó hétköznapokra
Visszarázódás a munka vagy a suli világába, ezernyi elintéznivaló – erről szól a szeptember. Pánikra azonban nincs ok, most is kerülhet friss süti az asztalra


Crème brûlée, a francia desszertcsoda
A francia elnevezés – jelentése: „égetett krém” – könnyű desszertet takar, lágy vaníliakrém roppanós karamellréteggel a tetején. Alaprecept és változatok következnek.


Így készíts kekszalapot sütés nélküli desszertekhez
Egész évben szeretjük, nyáron pedig egyenesen rajongunk azokért az édességekért, amelyekhez nem kell bekapcsolni a sütőt. Hagyományos tészta helyett jöhet a kekszalap!


Édesen vagy sósan sütöd a rétest?
Mi nem tudunk dönteni, hiszen mindkettő annyi lehetőséget rejt magában! Cikkünkben klasszikus réteseket és különlegességeket is mutatunk, így kedvedre bővítheted a repertoárod.


Nyári gyerekzsúrt szervezel? Ki ne hagyd ezeket a finomságokat!
Itt a szünidő, szervezzünk zsúrt, kerti partit a gyerekeknek! Mutatjuk a legkisebbek és a kicsit nagyobbak kedvenceit mókás sütiktől kezdve a sós rágcsákig.
