Legendás magyar édességek

Somlói galuska, Gundel-palacsinta

Sokan úgy tartják, szinte mindent elárul egy cukrászda, vagy étterem minőségéről az a tény, hogy milyen minőségű az általuk kínált somlói galuska. A piskótatészta alapú, csokoládéöntettel és tejszínhab-díszítéssel készült finomság az egyik legnépszerűbb magyar cukrászsütemény és szerencsére azért otthon is elkészíthető.  Gollerits Károly, a Gundel étterem egykori főpincére alkotta meg a 20. század közepén, amikor a kevés rendelkezésre álló alapanyagból kellett valami desszertet felszolgálnia. A sütemény nevét is ő adta, méghozzá a fóti Somlyó nevű dombról, amelynek lábánál évtizedek óta élt és ahol később saját cukrászdáját is megnyitotta.

És ha már Gundel, akkor azonnal térjünk is rá a szintén kihagyhatatlan Gundel-palacsintára! Talán kevesen gondolnák, de a történet szerint a Gundel-palacsinta nem  kizárólag a híres Gundelek saját receptje. A feljegyzések szerint ugyanis a Gundel-palacsintát eredetileg Márai Sándor felesége, Matzner Lola találta ki. Egy Márai-darab premierjét követően a Gundelben tartottak bankettet, Lola pedig egy régi családi receptet felújítva elkészíttette saját desszertjét, mely hatalmas sikert aratott, magának a tulajdonosnak, Gundel Károlynak is nagyon megízlett. Márai-palacsinta néven aztán fel is vette az étlapjára. Ám a Márai házaspár emigrációját követően 1949-ben az államosított étteremben nem szerepelhetett az étlapon, így kapta meg a ma is ismert Gundel nevet.  

Dobos torta, Eszterházy-torta

A dobostorta nem az a műfaj, aminek bárki hirtelen nekiállna egy békés vasárnap délután. Ehhez a jól ismert és igen kedvelt tortához az ihleten túl kellő elszántságra és némi konyhai magabiztosságra is szükség van, de bizton állíthatjuk: ez sem reménytelen! A híres finomság névadója Dobos C. József, a 19. század közepén született, híres szakács családból. Ő maga találta fel a tortában lévő kakaóvajkrémet és a torta másik legfőbb ismertetőjegyét: a tetejét befedő kemény karamell réteget.

Az Esterházy-tortát szintén senkinek nem kell bemutatni, a magyar cukrászdákban bérelt polca van, az egyik legismertebb klasszikus magyar torta. A dióból vagy mandulából készített, fondant bevonattal készült szelet nem készítőjéről, hanem az egyik legősibb magyar családról kapta a nevét, akik a művészetek mellett a gasztronómiának is nagy pártolói voltak. Nagyon sok receptje ismert, de közös minden Esterházy-torta receptben, hogy a tésztája liszt nélkül készül.

Rigó Jancsi, Lúdláb torta

Az ikonikus magyar sütemények sorát folytatjuk a szintén közkedvelt Rigó Jancsival.

Rigó János a 19. század második felében élt roma hegedűs volt. A kor egyik ismert bulvárhősévé akkor vált, amikor botrányos szerelmi kapcsolatba bonyolódott a férjezett, amerikai milliomos családból született Clara Ward-dal.

A legenda szerint az ő kérésre készült az első Rigó Jancsi és egy párizsi cukrászdában a következő szavakkal kedveskedett szerelmének a csokis, krémes sütemény tálalásakor:

“Kóstold meg: olyan barna, mint az én bőröm és olyan édes, mint a te szíved.” 

Bár a történet így nagyon romantikusnak hangzik, a témával foglalkozók szerint lehet, hogy mindez csak legenda, és valójában sem Clara Ward, sem szerelme nem is kóstolta soha a csokis-krémes süteményt, hanem egy életrevaló pesti cukrász lovagolta meg a pár hírnevét és a sajtófelhajtást, és a nagyobb forgalomban reménykedve adta sütijének a Rigó Jancsi nevet. Akárhogy is történt, a süti a mai napig az akár otthon is elkészíthető nagy kedvencek közé tartozik.

Nem kevésbé legendás süteményünk a Lúdláb torta - Emile Gerbaut, szintén legendás cukrászunk alkotta meg, bár története kevésbé irodalmi. Az akkor csak a Gerbaut-nak készülő, egyedi csokoládékeverékből készült bevonat volt a konyakos meggyel ízesített, ganache töltelékkel készülő csoki-csoda lelke, de az alapját az eredetileg nem színezett, hanem természetesen sárga "felvert", vagyis piskóta alkotta, ez pedig tortaformából kivágva színében és formájában is nagyon hasonlított egy "lúdlábra" - és ez a név már rajta is ragadt. Ha a történet nem kacsa :)

Rákóczi túrós, Kossuth kifli

Természetesen a Rákóczi túrós sem maradhat ki a felsorolásból. A közhiedelemmel ellentétben nem II. Rákóczi Ferenc inspirálta évszázadokkal ezelőtt. A desszert a XX. század szülötte, a névadó pedig egy másik Rákóczi, aki amellett, hogy olyan ismert szállodák konyháit vezette, mint a Gellért szálló, szakácskönyvet is megjelentetett.

A Rákóczi túrós először 1937 decemberében a szakácsoknak szóló szaklapban (Magyar Szakács) jelent meg, sőt az 1958-as brüsszeli világkiállításon is kóstolhatták az érdeklődők.

Azóta rengetegen gondolták újra a receptet, készült belőle többek között fagylalt és rengeteg féle pohárdesszert is.

Másik legendás szabadságharcosunknak viszont valóban volt köze a süteményhez! A pozsonyi Vasforrás nevű fogadóban akkoriban felszolgált, Palugyay Jakab cukrászmester receptje szerint készült aprósüteményt az ott gyakran megforduló országgyűlési képviselők gyakorta rendelték, ahol Kossuth Lajos is szívesen fogyasztotta. A nevét pedig az 1848-as forradalmi események után a közbeszéd adta a süteménynek, vagy csak egy újabb jó PR-fogás egy nagyszerű recepthez?

Ha nem is lenne igaz a legenda, az sem csorbítja a recept nagyszerűségét, diós, mákos és mandulás (állítólag ez utóbbi volt Kossuth kedvence) változatban, egyszerűen elkészíthető legendás finomságunk a Kossuth kifli.