Low carb édességek – csökkentsük a szénhidrátot!

Jobban belegondolva viszont rengeteg olyan édességet ismerünk, amelyekbe jóval kisebb mennyiségben szükséges liszt, cukor vagy egyéb szénhidrát.

Kezdjük az alapokkal! Nézzük, melyek azok a szénhidrátokban gazdag összetevők, amelyeket gyakran használunk édességekhez! Ilyenek a lisztek, a cukor, a méz, a gyümölcsök egy része, illetve a gyümölcslevek, valamint a lekvárok vagy például a kompótok. Sok alapanyaggal egyszerű dolgunk lesz: gond nélkül elhagyhatjuk, ha low carb édességet szeretnénk fogyasztani.

Persze ezúttal sem kell végletesen gondolkozni, gyümölcsök közül például a banán nem ajánlott, alacsony(abb) szénhidráttartalmú bogyós gyümölcsök – legyen szó egy kis marék eperről, áfonyáról, ribizliről vagy málnáról – viszont nyugodtan kerülhetnek mondjuk a pohárkrémünkbe. A finomított fehér cukorra és mézre is létezik számos alternatíva cukorhelyettesítők, cukorpótlók formájában. Választhatunk nyírfacukrot, cukoralkoholokat, sőt mivel nem a szénhidrátok kizárása, hanem a csökkentése a cél, már akkor is nyert ügyünk van, ha kisebb mennyiséget használunk fel.

És mi a helyzet a liszttel? Tény, hogy igencsak sok benne a szénhidrát (100 gramm általánosan használt fehér búza finomliszt 71 grammot tartalmaz), ezért érdemes onnan megközelíteni a kérdést, hogy milyen édességekben váltható ki vagy csökkenthető a mennyisége, valamint melyek azok a desszertek, amelyekbe eleve nem szükséges lisztet tennünk.

A liszt csökkentésére jó példa a csupa csoki brownie. Ez a sütemény akkor a legfinomabb, ha a külső roppanós réteg finom, krémesebb állagot rejt, így eleve kevesebb liszt szükséges hozzá. Ráadásul a liszt egyszerűen lecserélhető maglisztre, például mandulalisztre. A maglisztek említésével pedig el is érkeztünk cikkünk egyik legfontosabb pontjához: ha alacsony szénhidráttartalmú liszteket keresünk, a különböző maglisztek, például a sütéshez gyakran használt mandulaliszt remek választás lehet. Mandula alapú például az egyik legismertebb francia süti, a macaron is. Muffinok, kevert tészták esetén a lisztből egy keveset nyugodtan kiválthatunk finomra őrölt mogyoróval, dióval, mandulával.

Vannak olyan édességek, amelyekbe egyáltalán nem szükséges lisztet tennünk. Pudingoknál és pudingporból készült egyéb desszerteknél liszttel nem, csak egy kevés keményítővel kell számolnunk. Hasonló a helyzet a tejberizzsel is, lisztet nem tartalmaz, az egy adagra vetített (nagyrészt a rizsből származó) szénhidráttartalom pedig jóval alacsonyabb lesz, mint egy liszt alapú sütemény esetén.

De ugyanígy említhetjük a habkönnyű olasz desszertet, a panna cottát, amelynél az ízesített, felfőzött tejszínt zselatin sűríti be. És el ne feledkezzünk a madártejről! A klasszikus verzióban a főzött krém még pudingport sem tartalmaz, hanem a hozzáadott tojássárgák sűrítik be, így biztosítva a krémes állagot. A végére hagytunk még egy érdekességet: az elmúlt évek egyik trendje, hogy próbáljunk minél több zöldséget becsempészni a süteményeinkbe. Például semleges ízű cukkinit a borwnie-kba, muffinokba és gyümölcskenyerekbe, de ugyanígy ide sorolhatjuk a répatortákat is, ezek olyan népszerűek mostanában, hogy már biztosan nem kell bemutatnunk senkinek. A répa mellett a karfiol is közkedvelt alapanyag, és bármilyen meglepő, klassz „hamis” pizzatészta készíthető belőle. A zöldséget aprítjuk és blansírozzuk, majd tojásokkal, sajttal és fűszerekkel összedolgozzuk. Az így kapott masszát vékonyan kiterítjük egy tepsiben, elősütjük, ezután megpakoljuk pizzafeltétekkel, és készre sütjük. Az eredmény klasszikus pizza íz jóval kevesebb szénhidráttal.

A szénhidrát csökkentése egyáltalán nem bonyolult feladat, rengeteg ízletes sütemény, desszert közül válogathatunk, ha a finom édességekről nem, csak a sok hozzáadott szénhidrátról mondanánk le.