Kelt tészták olasz, görög módra

Szó lesz többek között kenyérfélékről, pizzákról és persze a gírosz mellé elengedhetetlen pitáról is.

Kezdjük rögtön a ciabattával, amit hosszúkás formája és hasonló felhasználási módjai miatt az olaszok bagettjének is szoktak nevezni. Egyébként a neve papucsot jelent, ami szintén hosszúkás alakjára utal. Könnyű, kívül ropogós, belül puha kenyérféle, amit tálalhatunk szendvicsként, fűszervajjal de extra szűz olívaolajba mártogatva is fogyaszthatjuk. A tésztájába keverhetünk zöldfűszereket, hagymát vagy akár apróra vágott aszalt paradicsomot.

Ha a ciabatta az olaszok bagettje, akkor a focaccia pedig Itália lepénykenyere. Sokban hasonlít a pizzára (mindkettő kelt tésztás), de a focacciát langyosan és hidegen is szokták fogyasztani. A feltétek igencsak változatosak: lehet zöldséges, olajbogyós-zöldfűszeres, burgonyás, és bár kijelenthetnénk, hogy amíg a pizzán van sajt, a focaccián nincs, ez csak általában igaz, hiszen létezik belőle sajtos is. Hasonlóan elmondható, hogy a focacciák többségének jóval vastagabb a tésztája egy hagyományos pizzáénál. Egy biztos: szuper vendégváró!

A pizzát senkinek sem kell bemutatni! Ahány ház, annyi szokás, vannak vékonyabb és vastagabb tésztájú pizzák, a feltétek pedig elképesztően sokfélék! Persze lehet, hogy egy autentikus olasz pizzériában furcsán néznének ránk, ha hagymás-tejfölös alappal rendelnénk meg a kedvenc pizzánkat, de ha egyszer egy nemzeti étel meghódítja a világot, óhatatlanul kialakulnak a nem igazán autentikus – de attól még nagyon finom – verziók. Tegyük hozzá, azért Olaszországban sem egyféle pizza létezik! Itt van például a calzone, amit valamennyi olasz pizzériában megtalálunk: a kerekre nyújtott tészta egyik oldalát megpakolják feltétekkel, majd félbehajtják, és így, félkör alakú „táskaként” sütik készre. Pizzatésztából egyébként sok egyéb sós süteményt is készíthetünk, például partifalatokat: fűszeres paradicsomszósszal készült csavart pizzarudat vagy helyes minipizzákat.

Van még egy olasz vonatkozású étel, amiről nem érdekes megfeledkezni, ha kelt tésztákról beszélünk. Ez pedig a pesztó (vagy pesto) szósz, amit nem csak főtt tésztákkal forgathatunk össze, hanem töltelékként, ízesítőként, feltétként kelt tésztákhoz is használhatjuk. Több fajtája létezik, a legismertebb a zöld, bazsalikomos genovai pesztó és a piros aszalt paradicsomos pesztó. Ezek mellett a pesztók fő összetevői az olívaolaj, a parmezán sajt és valamilyen olajos mag (fenyőmag, mandula).

Evezzünk görög vizekre! Ha Görögország, akkor talán a gírosz (vagy gyros) az első étel, ami eszünkbe jut. Gírosz pedig nem létezik pita nélkül, akár töltöttet, akár gírosz tálat választunk, a fűszeres hús, a saláta és az öntet mellett ott az a bizonyos pita is! Ha kedvünk támad otthon elkészíteni, a pitát is nyugodtan süthetjük házilag, akár rozskovásszal. 

Ha görögös ízvilágú sütit sütnénk, használjunk valamilyen sós sajtot is hozzá, például fetát. Ez az a sajt, ami nélkül elképzelhetetlen a görög saláta! Juhtejből vagy juh- és kecsketej keverékéből készítik. Vagy válasszunk friss kecskesajtot, lágy és krémes, jól passzol a zöldfűszerekhez, sőt még a szőlőhöz is, egy kelt tésztás lepény tökéletes feltétje lehet. A sajtokat spenóttal is kombinálhatjuk, a friss, aprított, fokhagymán párolt bébispenót sajttal keverve töltelékként használható.

Görög fűszerkeveréket (ami tulajdonképpen a gírosz hús fűszere) szinte bármelyik boltban vásárolhatunk. Próbáljuk ki kelt tésztába gyúrva! Készítsünk egy alap kenyértésztát, és adjunk hozzá a fűszerkeverékből, majd formázzuk kedvünkre. Vagy görögös fűszervajat is készíthetünk, amivel sütés előtt alaposan megkenjük a beirdalt péksüteményt.

Mediterrán kenyereket, péksüteményeket, sós tésztákat nem csak nyáron készíthetünk! Talán pont most, a téli hidegben van a legnagyobb szükség a „napsütötte” ízekre!